A 2005. év elején összeült Adóreform Bizottság kétségkívül izgalmas heteket
hozott az adószakértõk és vállalkozók munkával teli elsõ fél évébe, csak az
a sajnálatos, hogy igazi hatással nem volt a gyakorlati életünkre. Az adórendszer
teljes átstrukturálása és egyszerûsítése, azaz a „reform" végül is eljövendõ
feladat maradt, csak az igyekezet ne lankadjon...
Született viszont egy öt évre szóló adó- és járulékcsökkentési program, mely
nem kisebb célokat szolgálna, mint az igazságosságot, a méltányosabb közteherviselést,
a legális foglalkoztatás bõvítését, illetve a gazdaság kifehérítését.
Nézzük, hogyan is sikerült ennek elsõ lépéseit megoldania a jogalkotóknak
a kis- és középvállalkozások szempontjából!
Elektronikus úton, de csak lassan 2005 májusától az üzleti
kapcsolatok biztonságosabbá tétele érdekében új szolgáltatással bõvült az
APEH honlapja, hiszen törvény írja elõ ezentúl, hogy az áfaalanynak minõsülõ,
adószámmal rendelkezõ adózók nevét (elnevezését) és adószámát közzé kell tenni
az interneten. Egyszerû keresési lehetõséggel ezentúl bárki ellenõrizheti,
hogy helyes adatokat kapott-e üzleti partnerétõl.
Megszûnik a nyugdíjbiztosítási szervek számára kötelezõ adatszolgáltatás,
de helyébe egy havi rendszerességû egyéni adó- és járulékbevallás lép. Mivel
ez hatalmas adattömeg befogadására kötelezi az adóhatóságot, logikusnak látszott
elektronikus úton történõ adatbeküldést elõírni. Gond csak az elektronikus
eljárás regisztrációjával kapcsolatban merült fel, hiszen az okmányirodák
nem voltak felkészülve nagyszámú ügyfélkapu nyitására. Éppen ezért csak részlegesen,
meghatározott (például havi, illetve negyedéves bevallás benyújtására kötelezett)
adózók számára írja elõ kötelezõen a törvény 2006 második negyedévétõl az
elektronikus úton való adatszolgáltatás teljesítését. A többi adózónak az
elektronikus azonosító megszerzéséhez folyamatos regisztrációt tettek lehetõvé
2007. január elsejéig.
Az áfacsökkenés a sláger Alighanem az egyik leghamarabb ismertté
vált adóváltozás az általános forgalmi adó általános kulcsának ötszázalékos
csökkentése, jóllehet ez az árakban annyira nem érzékelhetõ, pedig inflációcsökkentés
is a célja. A legtöbb termék esetében ez a csökkenés 2006. január elsejétõl
alkalmazható, az üzemanyagokat terhelõ áfa csökkenés már 2005 októberében
életbe lépett.
Néhány terméknél (alkoholos termékek, üzemanyag, dohányárú) az állam más adók
növelésével kívánja kompenzálni így kiesett bevételét.
Az öt százalékpontos csökkentés leginkább a folyamatos termékértékesítés és
szolgáltatásnyújtás esetén okozhat gondot, hiszen figyelni kell a 2006. évre
átnyúló, illetve az elõre fizetett összegekre. Ugyanakkor az elõzõ évre vonatkozó
jóváíró számla esetén nem szabad abba a hibába esni, hogy már az új, alacsonyabb
kulcsot alkalmazzuk, hiszen 2005. évi számlát írunk jóvá, így azonos a teljesítés
idõpontja.
A visszaállított kivetéses adózás az importáfa terén 2005. július elseje után
már érvényben volt, és csak bizonyos, egyébként igen szigorú alanyi és tárgyi
feltételek esetén lehetséges, hogy a vámhatóság engedélyével rendelkezõ adóalanyok
importáfájukat önadózással számolják el. Az ilyen megbízható vámadósok azonban
elveszítik ezt a lehetõségüket, ha a vámhatóság visszavonja a kiadott engedélyt.
Nem visszamenõleges hatályú az államháztartási támogatások miatti arányosítási
kötelezettség megszûnése, ami azt jelenti, hogy csak a 2005. december 31-ét
követõ beszerzésekre és igénybe vett szolgáltatásokra kell elõször alkalmazni.
A fõbb változások: |
• Kereshetõ adatbázist helyeztek el az APEH honlapján az üzleti kapcsolatok
biztonsága érdekében.
• Egyéni adó- és járulékbevallás elektronikus úton történõ adatszolgáltatásának
folyamatos bevezetése.
• Az áfa általános kulcsa 5 százalékkal csökken.
• Visszaállították a kivetéses adózást az importáfában 10 százalékos adókulcsot
vezettek be a társasági adóban, melyet az adóalap elsõ 5 millió forintja
után kell megfizetni.
• 100 ezer forintra nõ a kis értékû tárgyi eszközök értékhatára.
• Megszûnt a társaságoknak kifizetett osztalék után a forrásadó.
• Megszûnt a magyarországi offshore státusz 2005. december 31-étõl.
• Az elszámolt helyi iparûzési adó teljes összege levonható.
• Az alultõkésítési szabály alkalmazásakor minden olyan tartozást figyelembe
kell venni, amely alapján a vállalkozás kamatot fizet.
• 100 millió euró összeghatárig nem kell kérelmet benyújtani a fejlesztési
adókedvezményre.
• A fiatal pályakezdõk Start-kártyát válthatnak ki, amely a foglalkoztatójukat
járulékcsökkentésre jogosítja. |
Sávosodás, osztalékkifizetés A társasági adó terén a legszembetûnõbb
változás a 10 százalékos sávos kulcs bevezetése volt, a versenyképességet
javítandó. Az adózónak, aki megfelel a feltételeknek, csak tíz százalék társasági
adót kell fizetnie az adóalap elsõ 5 millió forintja után, a fölött pedig
16 százalékot.
Természetesen ez a lehetõség feltételekhez van kötve: az adózó legalább egy
fõt foglalkoztat és biztosítottait tekintve legalább az adóév elején érvényes
minimálbér másfélszerese után vallott be járulékot (a leghátrányosabb helyzetû
kistérségben elég a minimálbér), valamint nem érvényesít más társaságiadó-kedvezményt.
Ez a mínusz hat százalék de minimis támogatásnak minõsül, így a szállítással
és mezõgazdasági termékek elõállításával, feldolgozásával, illetve értékesítésével
foglalkozó vállalkozások nem élhetnek a lehetõséggel.
Sok vállalkozást érintõ változás, hogy 2006. január elsejétõl a kis értékû,
egy összegben leírható tárgyi eszközök, vagyoni értékû jogok és szellemi termékek
értékhatára nettó 50 ezer forintról 100 ezer forintra növekszik. Ez az értékcsökkenés
az adótörvény szerint is elismert értékû, így nem fogja megnövelni a társaságiadó-alapunkat.
Már az Európai Unióhoz való csatlakozásunktól érvényesült az uniós társaságnak
kifizetett osztalék esetén az úgynevezett „anya-leány irányelv", amely lehetõvé
tette a vállalkozásoknak az osztalékkifizetést a forrásadó levonása nélkül.
Ezt az adómentességet terjesztették ki 2005. július elsejétõl a svájci illetõségû
társaságoknak fizetett osztalékokra is. Ez, mi tagadás, „éppen kapóra jött"
a státuszukat 2005. december 31. után elvesztõ magyarországi offshore cégeknek.
Mivel az osztalékadó ez év január elsejétõl megszûnt, csak arra érdemes figyelnünk,
hogy a 2005-ben le nem vont osztalékadó feltételei végül is teljesültek-e,
mert ha nem, akkor azt utólag bizony meg kell fizetnünk.
Offshore, iparûzési adó A külföldön tevékenységet végzõ társaságok
offshore státuszának megszûntével kikerül az adótörvénybõl a kedvezményes,
4 százalékos társaságiadó-kulcs, amit eddig csak õk fizettek. A gyakorlat
azt mutatja, hogy mégsem csökken számottevõen az offshore cégek száma Magyarországon,
amit az is segít, hogy kikerül a helyi iparûzési adó alapjából a kamat- és
jogdíjbevétel. Ugyanakkor 50 százalékos kedvezményt kaptak a társasági adóra
vonatkozóan, ez effektíve 8 százalék adóterhet jelent számukra.
Jóllehet a perek még nem értek véget, a gyakorlat világosan mutatja, hogy
a magyar társaságoknak be kell fizetniük a helyi iparûzési adót. Az e körül
kialakult vita igazi színfoltja volt a 2005. esztendõnek, amiben még társra
is akadtak a magyar cégek olasz kollégáik személyében.
Adófizetõi szempontból rossz hír, hogy az olasz iparûzési adó ügye az Európai
Bíróság elõtt lassan eldõlni látszik, mégpedig az állam javára – ha lehet
így fogalmazni –, viszont 2006. január elsejétõl a ráfordításként elszámolt
helyi iparûzési adót a magyar cégek teljes összegben levonhatják társasági
adójuk számításakor az adózás elõtti eredménybõl.
Alultõkésítés, fejlesztési kedvezmény Ugyancsak január elsejétõl,
az alultõkésítési szabály alkalmazásakor a kötelezettségek esetében figyelembe
kell venni ezentúl minden tartozást, ami után a vállalkozás kamatot fizet,
ebbe a cash pooling (azaz a csoportos számlavezetés) rendszerében felszámított
kamat is beleértendõ. Az ilyen, általában rövid lejáratú likviditási kölcsönök
ezután nem maradhatnak ki, de az már nem változott, hogy a saját tõke háromszorosán
felüli kötelezettségek kamatával kell megnövelni az adózás elõtti eredményünket.
Év közben fogadta el az országgyûlés, 2005. július elsejétõl érvényes a fejlesztési
adókedvezményt érintõ változás. E szerint csak akkor kell kérelmet benyújtani
a Pénzügyminisztériumhoz a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére, ha a
beruházás értéke (figyelembe véve a támogatható immateriális javak értékét
is) meghaladja a 100 millió eurót. Az összeg kiszámításánál figyelembe kell
venni a megelõzõ két évben létrejött, a jelenlegi fejlesztéshez szorosan kapcsolódó
(egyazon célt szolgáló) beruházásokat is.
Adóztatott adó, Start-kártya Az adóváltozások hosszabb távú
terveit tükrözi a társadalombiztosítási járulék 2006-ban változatlan 29 százalékos
mértéke. Csak a késõbbiekben csökken ugyanis, méghozzá két ütemben: 2007-tõl
három százalékkal lesz kevesebb, majd 2009-tõl újabb két százalékkal 24 százalékra
csökken. Béren kívüli juttatások esetén azonban a törvényi 400 ezer forint
korlát feletti összegre 2006. januártól meg kell fizetni a 29 százalékos tb-járulékot,
méghozzá a 44 százalék személyi jövedelemadóval növelt összeg után. Tulajdonképpen
adót fizetünk az adó után.
Fontos segítség a pályakezdõ fiatalok elhelyezkedésében a 2005. október 1-jétõl
kiváltható Start-kártya nevû hatósági igazolvány, mely a munkaadók által fizetett
járulékterhet engedi csökkenteni. Aki érvényes Start-kártyával rendelkezõ
pályakezdõt foglalkoztat, azt a munkaviszony elsõ évében 15, a második évben
pedig 25 százalék járulékfizetési kötelezettség terheli a 3 százalékos munkaadói
és 29 százalékos foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék helyett. A kedvezmény
érvényesítésének nem feltétele a munkaviszony idõtartama, illetõleg határozott
vagy határozatlan idejû jellege.
Megjelent az Üzlet&Siker
2006/1. számában
We understand the importance of stayi...
Let the serum absorb into your skin f...
Do you want physical satisfaction fro...
Pandora began designing its beloved c...
http://www.projectstrindberg.com/read...